A tengeri energia hasznosítása nem új keletű, az Atlanti-óceán tengerpartján már évszázadokkal ezelőtt több árapálymalom is épült (keretes 2.), melyek nagy része jelenleg már technikai műemlék. 1925-re datálódik az első próbálkozás árapályerőmű építésére, melyet Bretagne legnyugatibb megyéjében, az Aber-Wrac’h melletti öbölben terveztek kialakítani, azonban a megvalósulás financiális okok miatt meghiúsult.

A Rance torkolatába tervezett árapályerőmű építésének gondolata 1921-ből Gerard Boisnoer-tól származik. A terület vonzó volt gátépítésre a dagály és az apály nagy magasságkülönbsége miatt. Az első tanulmányok, amelyek az árapályerőmű megépítését vizionálták, 1943-ból valók. Ennek ellenére a munkálatok 1961-ig nem kezdődtek el. Albert Caquot mérnök javasolt egy elzárást a gát kivitelezésének védelmére, hogy az építési területet megvédjék az árapály heves áramlásától.

Dinard és Saint Malo között. Végül 1967. december 4-én az erőművet rákapcsolták a 225 kV-os francia nemzeti energiahálózatra.

A St. Malótól délre helyezkedő gát hossza 750 méter, ebből az erőmű része 332,5 méter hosszú. A meder középső részén 165 méter hosszú kőszórás gát van, a keleti oldalon egy mobil duzzasztó és hat kapu található. Az Électricité de France által üzemeltetett erőmű 24 darab 5,35 méter átmérőjű, 470 tonnás vízszintes tengelyű turbinából áll, melyek egyenként 10 MW energiát termelnek, amikor az árapály miatt be-, illetve kifolyik a víz. A termelt 240 MW (egy paksi blokk 440 MW-os) megújuló energia ugyan csak a francia energiaszükséglet 0,12 százalékát adja, és Bretagne energiafelhasználásának is csak 4 százaléka, de nem jár károsanyag-kibocsátással. Az árapály kiegyenlítődése miatt az átlagos elektromosenergia-termelés 68 MW, az éves hálózati átadás 600 millió kWh.

 

Az első harmincéves működése alatt 16 milliárd kWh elektromos energiát termelt jelentős leállás és üzemzavar nélkül. A 620 millió frankos (durván 94,5 millió eurónak felel meg) beruházás költségét már régen fedezte, a termelt energia költsége (jelenleg egy kilowattóra előállítási költsége franciaországi atomerőműben 2,5 cent) 0,018 €/kWh alatt van. A magas beruházási költségek ellenére nagyon alacsony költséggel juttatja áramhoz a francia fogyasztókat.

Az árapályerőmű kiemelt turistacélpont. Évente kétszázezer látogató keresi fel a gátat és az erőművet, kirándulásukat összekötik a környék nevezetes látnivalóinak megtekintésével. A gát nyugati végében helyezkedik el a hajózsilip, melyet évente tizenhatezer vízi jármű vesz igénybe. Magasabb jármű áthaladása esetén a közúti hidat felemelik, ilyenkor pár percig szünetel a gépkocsiforgalom. Az erőművel kapcsolatos környezeti hatások jól ismertek, és azt lehet mondani, általánosak is. A gát fokozatosan növekvő feliszapolódást okozott a Rance-torkolatvidék ökoszisztémájában. A homoki angolnák és lepényhalak eltűntek a folyóból, ám a tengeri sügér és a tintahalfajták visszatértek. Az árapály folyamatosan megújuló zöld energiát biztosít. A Rance erőmű úttörő szerepet játszott az árapály energetikai felhasználásában. A következő években várhatóan egyre nagyobb figyelmet fordítanak a tengerparti országok a tengeri (áramlási, hullám és árapály) energia kiaknázására.