|
III. NYELVI SZINTEK
2010.04.12. 18:37
4. Alaktan és szótan: a morfémák szerepe és helyes használata a szóalak felépítésében, a szószerkezetek alkotásában
5. A magyar helyesírás alapelveinek alkalmazása és magyarázata példákkal
6. A szófajok rendezése és a szóalkotás módjai 5. tétel: A magyar helyesírás alapelveinek alkalmazása és magyarázata példákkal
A helyesírás olyan szabályrendszer, amely a nyelv írásbeli rögzítését irányítja. A magyar helyesírás hangjelölő (fonematikus), betűíró, latinbetűs, értelemtükröző.
Helyesírásunk négy alapelvre épül:
- a kiejtés elve,
- a szóelemzés elve
- a hagyomány elve,
- az egyszerűsítés elve
A kiejtés elve:
- az egyes szóelemeket a kiejtés szerint írjuk le, vagyis a leírt betű jelöli a kiejtett hang rövidségét, hosszúságát (pl. asztal, út, másképpen, híd, eltör, később)
A szóelemzés elve:
- ha egy szó több szóelemből épül fel (toldalékos vagy összetett szó), akkor az egyes elemeket eredeti alakjukban kell leírni, és nem ahogy kiejtjük,
- az írásnak tükröznie kell az eredeti szótövet és a toldalékot (képzőt, jelet, ragot), különösen akkor fontos ez, ha valamilyen mássalhangzótörvény is végbemegy kiejtés során (pl. menjen, színpad, kétszer, éljen)
A hagyomány elve:
- néhány régi családnév írásában érvényesül ez az elv, illetve a ly írásában,
- a ly-nek ma már nincs önálló hangértéke, egybeesik a j-vel, de szavaink írásában megőriztük (pl. folyó, mosolyog, gömbölyű, Balogh, Kovách, Rácz)
Az egyszerűsítés elve:
- a kétjegyű betűk írásakor alkalmazzuk, ha a kétjegyű betűk hosszú hangot jelölnek (pl. asszony) – kivétel: az összetett szavak (pl. kulcscsomó, díszszázad)
- ha hosszú mássalhangzóra végződik az alapszó, és a toldalék is ugyanazzal a mássalhangzóval kezdődik, akkor nem írunk le három azonos mássalhangzót, hanem csak kettőt (pl. toll + val = tollal, sakk + val = sakkal) – kivétel: a családnevek és az összetett szavak, ebben az esetben kötőjelet használunk (pl. Kiss-sel, Papp-pal, Bükk-kel (a keresztnevekre ez nem érvényes: Anettel, Mariannal), balett-táncos)
Mássalhangzótörvényekre a szóelemzés elvénél ügyelünk:
- a mássalhangzók közvetlen a szomszédos hangjaikra hatnak,
- hasonulás, összeolvadás, rövidülés, kiesés
1. Hasonulás: két egymás mellé kerülő mássalhangzó közül az egyik úgy változtatja meg a másikat, hogy egy új fonéma keletkezik
Fajtái:
a) Részleges hasonulás: egyetlen képzési mozzanat tekintetében változtatja meg a másikat
- zöngésség szerinti részleges hasonulás (pl. vasgolyó - vazsgolyó)
- képzés helye szerinti részleges hasonulás (pl. azonban – azomban)
b) teljes hasonulás: az egymás mellett lévő mássalhangzók közül az egyik teljesen magához hasonlóvá alakítja a másikat (két egyforma hangot ejtünk)
- írásban jelölt: virággal, széppé,
- írásban nem jelölt: anyja, éljen
2. Összeolvadás: két különböző mássalhangzónak egy harmadik, hosszú mássalhangzóvá való átalakulása (írásban nem jelöljük) (pl. szabadság – szabaccság, látja – láttya
3. Rövidülés: akkor jön létre, ha egy hosszú és egy rövid mássalhangzó kerül közvetlenül egymás mellé, ilyenkor a hosszú mássalhangzó megrövidül a kiejtésben (pl. hallgat, szálldos, otthon) Kiesés: három különböző mássalhangzó közül az egyik kiesik az ejtés során (pl. mindnyájan, mondta, ajánlkozik)
6. tétel: A szófajok rendszere és a szóalkotás módjai
A szóalkotás módjai
Előbb ezt kell vázolni, majd a kijelölt feladatra térni, ill. az beépíthető a feleletbe!
Diákként nekem is naponta alkalmam nyílik tapasztalni az új kifejezések szaporodását, egy-egy új szó divatját, majd "elavulását". Minden nyelvtörténeti korra jellemző, hogy új szavakkal, kifejezésekkel gazdagodik a nyelv, mások pedig hátérbe szorulnak, kihalnak. Bár Kazinczy a tudatos és mesterséges szóalkotás úttörője volt, a "természetes" szókeletkezésre is találó gondolata: "Szókat kell csinálnunk. Újságok által ugyan igen megbántják a fület, de a fül hozzászokik az új szókhoz, s nyertünk általa." (Levél Sipos Pálnak). A szókészlet bővítésének számos módja van. Mai szavaink legnagyobb hányada ún. belső keletkezésű szó, amelyek szóteremtéssel és szóalkotással jöhetnek létre. Míg a szóteremtés tudatos alkotó folyamat, és az így létre jövő szó születésétől fogva betölti tervezett funkcióját, a szókeletkezés öntudatlan, spontán nyelvi folyamat: az egyén által kitalált szó csak akkor válik a köznyelv részévé, ha ezt a közösség is elfogadja, és elkezdi alkalmazni. (Az is előfordul, hogy valami nem honosodik meg, pl.: marokfon) A következőkben egyrészt a napjainkban ható főbb szóalkotási módokat mutatom be. Nyelvünkben a meglévő elemek felhasználásával is alkotunk új szavakat, így bővítjük szókincsünket. Egyik a módja a szóalkotás. A szóalkotásnak többféle fajtáját különböztetjük meg:
- szóösszetétel
- szóképzés
- ritkább szóalkotási módok.
A szóösszetétel
Az összetett szavak lehetnek kéttagúak vagy többtagúak, előtagra és utótagra bonthatjuk fel őket. A szóösszetételek típusait foglalja össze a következő táblázat:
SZÓÖSSZETÉTELEK
Szerves szóösszetételek
Szervetlen szóösszetételek (Miatyánk, csakhogy)
| Alárendelő összetételek: |
Mellérendelő összetételek: |
| alanyos szóösszetételek (napsütötte, nyakatekert) |
valódi mellérendelő összetételek (búbánat, apraja-nagyja) |
| tárgyas összetételek (lábtörlő, egyetért) |
szóismétlések (alig-alig, nőttön-nő) |
| határozós összetételek (magasugrás, célbadobás) |
ikerszók (ugrabugrál, fidres-fodros) |
| jelzős szóösszetételek (tejfölösszájú, tízperc, háztető) |
|
| jelentéstömörítő szóösszetételek (patyolatfehér, csigalépcső) |
|
|
A szóképzés
Amikor egy szótőhöz valamilyen képzőt illesztünk, akkor egy új szót, egy képzett szót kapunk.
Pl.: ház + as = házas
alapszó + képző = képzett szó
Egy alapszóhoz több képzőt is kapcsolhatunk, az így létrejött szóalak a továbbképzett szó.
Pl.: ház + as + ít + ás = házasítás
A képzett szó jelentésének a magvát mindig az alapszó jelentése adja meg. A képző megváltoztathatja az alapszó szófaját.
A képzők csoportosítása:
- igéből igét képzők: mos + akodik, beszél + get
- igéből névszót képzők: néz + és, fél + énk, fest + mény
- névszóból névszót képzők: szép + ség, asztal + os, kert + ész
- névszóból igét képzők: szép + ít, szép + ül, tavasz + odik
- igéből igenevet képzők: ír + ni, ír + ó, kér + t, kér + endő, ír + va
A ritkább szóalkotási módok
Új szavak nemcsak szóképzéssel és szóösszetétellel keletkezhetnek, hanem egyéb szóalkotási módokkal is.
Szóelvonás
Így keletkezett a gyárt igéből a gyár főnevünk, a szóvégi –t hangot ugyanis képzőnek vélték, s elhagyták, azaz elvonták a szótól. További példák: vádol à vád, tapsol àtaps.
Szórövidülés
Elterjedt szóalkotási mód. Így keletkezett a tulajdonosból a tulaj, a tökéletesből a tök (nem a zöldség), a csoki, a töri, apari, ubi stb. Napjainkban ez a fajta szóalkotási mód túl elterjedt, s a nyelvművelők szerint gügyögővé teszi a nyelvet, ezért érdemes kerülnünk.
Szórövidítés továbbképzése
A beceneveknél fordul elő gyakran ez a szóalkotási mód.
Pl.: Péter à Pet –ike, Mária à Mar –csi.
Szóvegyülés (kontamináció)
Azt a szóalkotási módot nevezzük így, amikor két azonos vagy rokon jelentésű szó hangalakjának a keveredésével új szó jön létre, és ennek a jelentése hasonló vagy megegyező az eredeti szavakéval.
Pl.: csupa + kopasz = csupasz, csokor + bokréta = csokréta vagy zavar + kerget = zargat, ordít + kiabál = ordibál,motor+ hotel = motel.
Szóösszerántás
Ez a szóalkotási mód annyiban különbözik az előzőtől, hogy két, különböző jelentésű szó hangalakjából keletkezik egy új, harmadik szó, melynek jelentése is eltér az előző szavakétól.
Pl. cső + orr = csőr.
Szóhasadás
Gyakori, hogy egy szónak két vagy több alakváltozata is él a nyelvünkben egymás mellett, s ezek idővel jelentésükben is elkülönülhetnek egymástól – ez a folyamat a szóhasadás.
Pl.: család ~ cseléd, csekély ~ sekély, neje ~nője , kever ~ kavar.
Mozaikszó-alkotás
Leginkább az intézménynevek körében elterjedt szóalkotási mód.
Két fajtája van:
- betűszó: a szókapcsolatok kezdőbetűiből alkotott szavak.
Pl. MÁV – Magyar Államvasutak, MTA – Magyar Tudományos Akadémia. ELTE.
Ritkábban, de előfordulnak köznévi betűszók is: áfa – általános forgalmi adó.
- szóösszevonás: nemcsak a szókapcsolat kezdőbetűiből jön létre, hanem betűcsoportokból alakul ki az így alkotott szó.
Pl.: Mahart – Magyar Hajózási Részvénytársaság, közért – Községi Élelmiszer-kereskedelmi Részvénytársaság.
Tulajdonnevek köznevesülése
Greta Garbó – ruhadarab> garbó
Earl of Cardigan > kardigán
Gustav Jäger – ruhadarab jégeralsó
Gerbeaud (zserbó 'sütemény', Gerbeaud Emil budapesti francia cukrász nevéből)
MacAdam (makadám 'kövesút, szilárd alapú útburkolat', J. L. MacAdam skót mérnök nevéből)
Mansard (manzárd 'padlástér beépítésű tetőtípus', Fr. Mansard francia építész nevéből)
Panama (panama 'sikkasztás, csapás')
A szóalkotás módjainak aránya napjainkban
A szóalkotási módok mindegyike részt vesz az új szavak létrehozásában, de koronként egy-egy mód háttérbe szorulhat, mások kedveltebbé válnak. Az ősmagyar korban, de még a középkorban is a szóképzés volt az uralkodó, később az összetételek száma gyarapodott, de még a reformkori nyelvújítók is elsősorban képzőkkel dolgoztak. Az összetétel, mint szóalkotási mód, a XIX. század második felétől lett egyre gyakoribb, a szóképzés pedig inkább az árnyalatok, az expresszív kifejezések alkotásában (például igeképzésben) kapott szerepet. Napjainkban az arány tovább módosult az összetétel javára.
Benkő Loránd vizsgálatai alapján: a mai magyar nyelv szavainak legnagyobb része belső keletkezésű (kb. 80 %), a többi ismeretlen, idegen vagy finnugor eredetű.
A mozaikszó-alkotás a második világháború után terjedt el óriási mértékben világszerte, és ma az egyik leggyakoribb az új cégek névadásánál választott szóalkotási módok között.
Panaszkodnak nyelvészeink amiatt, hogy mostanság az új szavak alkotásában elburjánzott a szóösszetétel: városháza, világvége, nyakatekert, világbajnokság, rejtjel, sebváltó, áfabefizetés, kamatláb, cserbenhagy, hajókirándulás, árutermelő, pályatévesztett, zártkörű, nemdohányzó …
Érdekes jelenség ezenkívül az is, hogy az új igék létrehozásában a szóképzésé a vezető szerep: bruttósít,kedvezményez stb.
Lezárás
Az élet, az életkörülmények változásával változik, gyarapodik szókincsünk is, különösen mindennapi nyelvünk. Kötelességünk ápolni nyelvünket saját aktív szókészletünk bővítésével, illetve azon új szavak kerülésével, amelyek ártalmasak lehetnek a nyelv számára, ezzel is részévé válva annak a folyamatnak, amely kiszűri az anyanyelvünkbe nem illő elemeket.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
