10. tétel: A nyelvi jelek csoportjai a hangalak és jelentés viszonya alapján

Hangalak és jelentés viszonya
- minden szónak van hangsorral kifejezett hangalakja és ehhez a hangalakhoz kapcsolódó jelentése,
- a hangalak és a jelentés kapcsolata többnyire megegyezésen, hagyományon alapul (ezért van az, hogy a különböző nyelvek ugyanazt a dolgot más hangsorral nevezik meg),
- ha a hangalak és a jelentés között valódi kapcsolat van (vagyis a hangalakból lehet következtetni a jelentésre), akkor ezeket a szavakat motivált szavaknak nevezzük
a) hangutánzó szavak: brummog, csiripel, krákog, zümmög,
b) hangulatfestő szavak: cammog, bandukol, pipogya,
- ha a hangalak és a jelentés között nincs kapcsolat, akkor ezeket a szavakat motiválatlan szavaknak nevezzük

A szavak csoportosítása a hangalak és a jelentés viszonya alapján

• egyjelentésű szavak – a hangsor csak egyetlen jelentést idéz fel (kevés ilyen szavunk van) – pl. ablakpárkány H – J

• többjelentésű szavak (poliszémia) – egy hangsorhoz több összefüggő, egymásból levezethető jelentés kapcsolódik (egy eredeti, alapjelentés mellé később kialakul másodlagos, harmadlagos jelentés), pl. csiga, levél, körte, kormány, toll

• azonosalakúság (homonímia) – a hangalak azonos, de a jelentések között nincs semmiféle kapcsolat vagy összefüggés, véletlen egybeesés eredményei az azonos alakú szavak (gyakran más szófajúak is), pl. fog, sírok, török, nyúl, verem, sír, vár, ég

• rokonértelműség (szinonímia) – hangalakjuk különböző, a jelentésük azonban hasonló, pl. kutya – eb, bicikli – kerékpár, fut – rohan – szalad, nevet – mosolyog – kacag

• hasonló alakú szavak (paroníma) – hasonló hangsorhoz eltérő jelentés társul (ügyelni kell a helyes szóhasználatukra!), pl. egyelőre – egyenlőre, helység – helyiség, szível – szívlel, gondtalan – gondatlan, íztelen – ízetlen (Egyelőre még nem megyünk el. – Egyenlőre vágta szét a kenyeret., Ennek a helységnek a neve Hollókő. – A lakásunkban öt helyiség van.)