|
II. KOMMUNIKÁCIÓ
2010.04.12. 18:34
2. A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói
3. A kommunikáció nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközei
2. tétel: A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói
Vázlat:
Kommunikáció: kapcsolatteremtés, kapcsolattartás.
Definíció: bármely jelrendszernek az érintkezésben való kölcsönös felhasználása. Az emberi társadalomban a legfejlettebb közlésfolyamat.
Az információ egyoldalú tájékoztatás, vagy tájékozódás.
A kommunikáció tényezői:
- Információ, üzenet
- Feladó
- Címzett
- Csatorna
- Kód
- Beszédhelyzet, kontaktus
- Valóságháttér
Elmondani, hogy hogyan működik, és hogy mitől függ a kommunikáció.
A kommunikáció funkciói:
- Érzelemkifejező
- Tájékozató, közlő
- Felhívó, felszólító
- Poetikai, esztétikai
- Értelmező, metanyelvi
A kapcsolatot befolyásoló funkciók:
- Kapcsolatteremtő
- Kapcsolatfenntartó
- Kapcsolatzáró
Kidolgozva:
A kommunikáció, vagy másképpen közlésfolyamat szó jelentése kapcsolatteremtés, kapcsolattartás. Definíciója szerint: bármely jelrendszernek az érintkezésben való kölcsönös felhasználása. Az emberi társadalomban a legfejlettebb közlésfolyamat.
Az információ egyoldalú tájékoztatás, vagy tájékozódás. A kommunikáció nem azonos az információ-szerzéssel, a tájékozódással, hisz a kommunikáció kétoldalú. Ebből is következik, hogy a kommunikációhoz legalább két élőlény szükséges. Mi most az emberi kommunikációt elemezzük.
A kommunikáció feltétele a már említett legalább két ember, a felhasznált jelrendszer ismerete, és a közös valóság, előzmény. A közös valóság miatt a kommunikációnak valóságvonatkoztatása van. A jelrendszer ismerete nélkül nem jöhet létre kommunikáció, hisz ez gátolja a megértést, így a folyamat egyoldalúvá válik. Szintén fontos, hogy a kommunikáció során az „információt kapó”, és az „információt adó” szerepek felcserélődnek. A címzettből feladó, a feladóból címzett lesz. Így lesz kétoldalú a kommunikáció.
A kommunikáció tényezői:
- Információ, üzenet: amit közölni szeretnénk.
- Feladó: megformázza, majd közli az információt. Beszéd esetén beszélőnek, írás esetén írónak nevezzük.
- Címzett: felfogja, és értelmezi a kapott információt. Ezután válaszol rá, így kicserélődnek a szerepek. Ezt beszéd esetén hallgatónak, írás esetén pedig olvasónak nevezzük.
- Csatorna: amin keresztül az információ halad, a közvetítő közeg. Ez beszédnél a levegő, telefonálásnál a telefonkábel, írásnál a papír.
- Kód: a közös jelrendszer, amelyet mind a feladó, mind a címzett ismer. Általában a nyelv, de lehet a metakommunikáció is. (Metakommunikáció pl.: mimika, kéz-mozdulatok, hanglejtés, hanghordozás, gesztusok, szem- és fejmozgás.)
- Beszédhelyzet, kontaktus: az információt módosító, árnyaló külső körülmények. Ilyen például a kommunikáció helye, és ideje.
- Valóságháttér: a világ, amely körülvesz bennünket. Például a kor, a társadalom.
Ha bármely tényező hiányzik, akkor a kommunikáció nem valósulhat meg.
A feladó a megformálás után, a csatornán keresztül kódolva küldi el az információt a címzettnek, aki a valóságháttér, és a beszédhelyzet segítségével értelmezi (dekódolja) azt, és válaszol rá.
A kommunikáció funkciói:
- Érzelemkifejező: érzéseink, vágyaink közlése. A lírában gyakran használják.
Pl.: szeretlek, gyűlöllek
- Tájékozató, közlő: információ átadás, gondolat-, vagy véleményközlés. Jellemző rá a kijelentő mód.
Pl.: Most süt a nap. Kék az ég.
- Felhívó, felszólító: a hallgató befolyásolása a cél, őt szeretné cselekvésre késztetni. Jellemző rá a felszólító mód.
Pl.: Egyél! Igyál! Gyere már!
- Poetikai, esztétikai: a gyönyörködtetés a célja. Művészi megformáltságú. ßà A művészetben használják.
Pl.: -bármilyen irodalmi mű-
- Értelmező, metanyelvi: magát a nyelvet értelmezzük, a nyelvről beszélünk. Például mikor nem értünk valamit, és rákérdezünk egy szó jelentésére.
Pl.: Hogy is mondjam? Mit jelent az, hogy…? Hogy értetted azt, hogy…?
A kapcsolatot befolyásoló funkciók:
- Kapcsolatteremtő: a kommunikáció elkezdésekor használjuk. Például köszönünk, megszólítunk.
Pl.: Szia. Jó napot. Szólni szeretnék.
- Kapcsolatfenntartó: a kapcsolatot igyekszik megerősíteni, az érdeklődést fenntartani.
Pl.: Figyelsz? Érted, amit mondok? Szép időnk van, ugye?
- Kapcsolatzáró: a kapcsolat lezárása, elbúcsúzás.
Pl.: Viszlont látásra. Még látjuk egymást. Akkor holnap…
Forrás:
4. tétel: A kommunikáció nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközei
1.)
- A nyelv az emberi kommunikáció legfontosabb eszköze.
- A nyelvi elemkészletekből válogatva alkotjuk meg a kommunikációs körülményeknek megfelelő szöveget.
- Szoros kapcsolat van nyelv és kommunikáció, nyelv és társadalom, nyelv és gondolkodás között. Kölcsönösen hatnak egymásra és egymást kölcsönösen feltételezik.
- A nyelvi vagy verbális kommunikáció jellemző arra a társadalmi csoportra, amelyben élünk.
- A nyelvi jelrendszer birtoklása a kommunikációs képesség jelentős mértékben múlik az iskolázottságon, az életkoron, a nemen és a társadalmi helyzeten.
- A nemnyelvi, nemverbális kommunikáció jelei szóban: hangjelek, tekintet, arcjáték, gesztusok, testtartás, térközszabályozás, a külső és a csend.
- Írásbeli kommunikációban az elrendezés, a margó, a tagolás, a sorok, a sortávolság, a betűköz, a betűtípus, a színek, a keret és a javítások
2.) A nemnyelvi jelek szerepe:
- tájékoztatják a hallgatót a beszélő érzelmi állapotáról, a közléshelyzethez való viszonyáról
- a hallgató is állandó visszajelzést ad a beszélőnek
- felerősítik szavakkal mondottakat
3.) A szóbeli kommunikáció nemnyelvi jelei:
- hangjelek: mondanivalónk értelmét megerősíthetik vagy módosíthatják a hangos beszéd zenei eszközei. A hangerő, a hangsúly, a hanglejtés, a beszédtempó, a beszéd ritmusa, a szünetek
- tekintet: a szemkontaktussal kapcsolatot létesítünk és később a kapcsolattartásnak is egyik fő kifejezője. A szem hangulatot, érzelmi állapotot tükröz
- arcjáték (mimika): általában nem tudatosan élünk vele. Az arc 3 részének: homlok, szem, száj jelzései együtt értelmezhetők
- gesztus: a fej, a kéz, a kar, a láb mozgásait közös szóval taglejtésnek vagy gesztusnak nevezzük
- testtartás: érzelmi állapotra utal. A kapcsolat felvételére és zárására utalhat
- térköz: a térközt befolyásolja a partnerünk közötti viszony, a szituációk és a kommunikáció célja
- embléma: a külsőre vonatkozó jellemzők, hajviselet, ruházat, ékszerek, smink összefoglaló neve
- csendes kommunikáció: az elhallgatások a szünetek is érzelmeket fejeznek ki. Az egyes beszédszakaszokra mennyi időt fordítunk.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
